2012. szeptember 1-jén hosszú rögös út után végre megnyithatta kapúit a Huszti járási oktatási-rehabilitációs központ, melynek megvalósításához sok jóakaró, jótékonysági szervezetek és helyi hatóságok is hozzájárultak.
Az oktatási-rehabilitációs központ egy új típusú oktatási-nevelési és rehabilitációs intézmény, mely olyan gyermekek oktatását, nevelését, rehabilitációját és szociális adaptációját tűzte ki céljául, akik különböző neurológiai zavarral, mozgásszervi rendellenességgel küszködnek, továbbá cerebrális gyermekbénulásban, ortopédiai elváltozásokban szenvednek, akik igénylik a fizikai és (vagy) szellemi fejlődés korrekcióját.
Kárpátalján a romák nagy többsége általában a települések határain, táborokban élnek óriási szegénységben, elképesztő körülmények között. Hogy ezek a közösségek miért elégednek meg ezzel az életmóddal s ezekkel a körülményekkel, pontosan nem tudnánk megmagyarázni, de tény, hogy roma testvéreink kicsit más felfogással bírnak, s többnyire nincs bennük hajlandóság a változtatásra, a gyermekek szüleik és nagyszüleik életmódját folytatják.
Az utóbbi id?ben többször kérdezték t?lem magyarországi barátaim, mi itt Kárpátalján mit érzékelünk abból, ami Ukrajnában zajlik. S?t, volt olyan barátom is, aki még decemberben felhívott és azt mondta: „Éva, gyertek haza". Legalább százszor elhangzott a kérdés: „Miben segíthetünk nektek?". De a válaszom mosolyogva (mert jólesett a tör?dés) mindig egy és ugyanaz volt: „Itt minden a legnagyobb rendben van, a háború borzalmai nem érintenek bennünket".
A karitásznak, mint intézménynek célja, hogy segítsen a terhek alatt roskadó és nehézségekkel küszködő testvéreinken. A Szent Márton Karitász így többek között feladatának tekinti a szükségben lévő családok támogatását is. Erre irányuló programunk az Adopce na dálku, azaz az „Örökbefogadás távolból” megnevezést kapta, amely arra hivatott, hogy a szegény nagycsaládokat segítse. Sok olyan család él ugyanis falvakban, ahol a munkalehetőség hiánya miatt a szülők nem dolgoznak, így nem képesek megfelelő életkörülményeket biztosítani sem maguk, sem gyermekeik számára.